Ezt tudja Eszter, és én ezért szeretem.

Nehéz hinni magában annak, akiben senki sem bízik. Nehéz láttatnia magát annak, akit észre sem vesznek. Eszter színésznő akart lenni, és az lett. De ezt csak leírni könnyű.

Őt ugyanis nem az apja nevelte színésznek, főiskolára nem vették föl, a menedzsere sem csinálta meg. Ezt ma már nehéz lehet megérteni az ötperces, üresfejű sztárok számára.

Én szerencsére ismerek még néhány hozzá hasonló rettenetes gyereket, akik onnan, egészen bentről merítik a színészetüket, bár ehhez nem kaptak soha segítséget. Talán, mert nem is volt szükségük rá.

Eszter alulról kezdte, a tánckar széléről, de kézzel-lábbal dolgozott. Nem ismert határt, ezért szerették. Olyan közösséghez tartozott, ahol a legszívósabbak gyűltek össze. Azok akkor karóval jöttek. Eszter Johannaként lángolt közöttük, amíg lehetett.

Aztán amikor már ismerték, maga választhatott. Fővárosi színésznő lett. Azok is kemény csávók voltak, csak elfáradtak kicsit. Eszter a drámairodalom összes bolondját elsikítozta-motyogta itt. Én Arkagyinát szerettem volna vele, de nem engedték, mert bérbe volt adva itt ez a szerep. Eszter nem adja föl. Szerelmes alkat.

Közösséghez akart tartozni megint, fiatalok között élni, megújulni.
Ha az, amit tudok, nem elég, mit adhatok még?
Magadat erőlködés, bizonygatás nélkül, sminktelenül, mintha csak jegyet vásárolnál a pályaudvaron.

Eszter külföldön Eszter igazán. Ott nem ismerik, ezért nem játszik, "csak" létezik. (Ajánlom ezt a tréninget a többi Kossuth Lajosnak is.)
Látom, hogy küzd, hogy szenved, de csak ez a küzdelem, amiből és amiről érdemes mesélni. Aki nem harcol magával, az nem alkot, csak bohóckodik. Az ilyet hamar el is felejtik. Eszternek volt egy apja, akire még sokan emlékeznek, de nekem már Eszter a Csákányi.

Eszter lassan már nem fél önmagától.

Eszter lassan megérti, hogy kicsoda ő.

Eszter lassan beszélni fog hozzánk, és mi hallgatni fogunk.

Nehéz ebben az álságos szakmában észnél maradni. Ő eldöntötte, hogy kísérletet tesz rá. Tisztelem a bátorságáért, az akaratáért. Ráadásul nőből van, amiből egyre nagyobb a hiány.

Eszter Kossuth díjat kapott. Nem szeretem ezt az egészet, ő is tudja, de örülök, amikor ő örül.

Isten éltessen sokáig, Eszterke!